Az Ars Sacra Alapítvány vándorkiállításán életnagyságban elevenednek meg nemzetünk példaképei, magyar szentek, boldogok és tiszteletreméltó személyek. A kicsiket és nagyokat egyaránt megszólító kiállítás grafikáját Kállai Nagy Kriszta készítette, az életrajzi összefoglaló Bethlenfalvy Gábor munkája. Kiállításunkon az Árpád-házi szentektől újkori történelmünkig mutatunk fel életpéldákat, amellyel nem csak hiteles embereket, de a magyar nemzet történetét is megismerhetik.
 
A kiállítás kültéri és beltéri változatban is kölcsönözhető!
 
Kültéri kiállítás:
20 db, 160 x 80 cm-es forgatható aluminium szerkezetes panelhez, 28 féle kétoldalas grafikázott 5 mm KÖMA táblából választhat, szerkezetenként 4 db betonkockával (egy kocka súlya kb. 15 kg).
 
Beltéri kiállítás:
28 db kétoldalas grafikázott, 200x85 cm rollup kivitelben. Mérete összecsukva 90 cm hosszú 15 cm átmérőjű henger, darabonként tokban szállítható. Mindkét kiállításunk kölcsönözhető egyben, illetve egyedi megbeszélés szerint.
 
Vegye fel velünk a kapcsolatot! Tel: +36 30 145 1284, email: ars.sacra.09@gmail.com
 
Mindkét kiállítás anyagában az alábbi Szentek, Boldogok és Tiszteletreméltó személyek szerepelnek:
1. Apor Vilmos, 2. Batthyány-Strattmann László, 3. Boldog Gizella, 4. Boldog IV. Károly, 5. Boldog Özséb, 6. Brenner János, 7. Eszterházy János, 8. Kassai Vértanúk, 9. Kaszap István, 10. Márton Áron, 11. Meszlényi Zoltán, 12. Mindszenty József, 13. Romzsa Tódor, 14. Salkaházi Sára, 15. Sándor István, 16. Scheffler János, 17. Szent Albert, 18. Szent Erzsébet, 19. Szent Ferenc, 20. Szent Gellért, 21. Szent Hedvig, 22. Szent Imre, 23. Szent István, 24. Szent II. János Pál, 25. Szent Kinga, 26. Szent László, 27. Szent Margit, 28. Szent Piroska.

„Ne féljetek vágyakozni arra, hogy szentté váljatok!”
Szent II. János Pál pápa
 
FOR ENGLISH VERSION, CLICK HERE!

1887. október 29-én született Kálmándon, 1952. december 6-án halt meg Jilaván.
 
Ünnepe: május 17.
 
Egyszerű földműves családból származott; tudós pap vált belőle, majd a szatmári-nagyváradi egyházmegye püspöke lett. Akkor már ez a terület Romániához tartozott. A román kommunisták egyszer csak megszüntették az egyházmegyét, a püspököt nyugdíjba küldték. Ő azonban tovább szervezte a kispapok képzését, hogy ne maradjanak lelkipásztorok nélkül az ottani katolikusok. Büntetésül börtönbe zárták, ahol egy éven belül meg is halt. Jelöletlen sírba temették, de később sikerült a csontjait megtalálni, s titokban méltó helyre juttatni: a szatmárnémeti székesegyház kriptájába. Egy börtöntársa pedig visszaemlékezett, hogy János püspök a halála óráján is kedves Szent Ágoston-idézetét mondogatta: „Ott időzünk és látunk majd, látunk és szeretünk, szeretünk és dicsőítünk. (…) mi más a mi végcélunk, ha nem eljutni az országba, melynek nincs vége?”
 
2011. július 3-án avatták boldoggá.