Az Ars Sacra Alapítvány vándorkiállításán életnagyságban elevenednek meg nemzetünk példaképei, magyar szentek, boldogok és tiszteletreméltó személyek. A kicsiket és nagyokat egyaránt megszólító kiállítás grafikáját Kállai Nagy Kriszta készítette, az életrajzi összefoglaló Bethlenfalvy Gábor munkája. Kiállításunkon az Árpád-házi szentektől újkori történelmünkig mutatunk fel életpéldákat, amellyel nem csak hiteles embereket, de a magyar nemzet történetét is megismerhetik.
 
A kiállítás kültéri és beltéri változatban is kölcsönözhető!
 
Kültéri kiállítás:
20 db, 160 x 80 cm-es forgatható aluminium szerkezetes panelhez, 28 féle kétoldalas grafikázott 5 mm KÖMA táblából választhat, szerkezetenként 4 db betonkockával (egy kocka súlya kb. 15 kg).
 
Beltéri kiállítás:
28 db kétoldalas grafikázott, 200x85 cm rollup kivitelben. Mérete összecsukva 90 cm hosszú 15 cm átmérőjű henger, darabonként tokban szállítható. Mindkét kiállításunk kölcsönözhető egyben, illetve egyedi megbeszélés szerint.
 
Vegye fel velünk a kapcsolatot! Tel: +36 30 145 1284, email: ars.sacra.09@gmail.com
 
Mindkét kiállítás anyagában az alábbi Szentek, Boldogok és Tiszteletreméltó személyek szerepelnek:
1. Apor Vilmos, 2. Batthyány-Strattmann László, 3. Boldog Gizella, 4. Boldog IV. Károly, 5. Boldog Özséb, 6. Brenner János, 7. Eszterházy János, 8. Kassai Vértanúk, 9. Kaszap István, 10. Márton Áron, 11. Meszlényi Zoltán, 12. Mindszenty József, 13. Romzsa Tódor, 14. Salkaházi Sára, 15. Sándor István, 16. Scheffler János, 17. Szent Albert, 18. Szent Erzsébet, 19. Szent Ferenc, 20. Szent Gellért, 21. Szent Hedvig, 22. Szent Imre, 23. Szent István, 24. Szent II. János Pál, 25. Szent Kinga, 26. Szent László, 27. Szent Margit, 28. Szent Piroska.

„Ne féljetek vágyakozni arra, hogy szentté váljatok!”
Szent II. János Pál pápa
 
FOR ENGLISH VERSION, CLICK HERE!

1892. február 29-én született Segesváron, 1945. április 2-én halt meg, Győrben.
 
Ünnepe: május 23.
 
Segesváron született, a gimnáziumot Kalksburgban és Kalocsán végezte a jezsuitáknál, majd a győri egyházmegye szemináriumába jelentkezett. Tanulmányait az innsbrucki egyetemen folytatta. 1915-ben szentelték pappá, működését a nagyváradi egyházmegyében kezdte meg. Katolikus lapot alapított, hitoktatást tartott, látogatta a fogvatartottakat, segítette a szegényeket, a betegeket. Jelentős összegeket juttatott jótékony célokra. 1941-ben győri püspökké nevezték ki. A harmadik zsidótörvény hatálybalépése után számos formában tiltakozott a törvénytelen intézkedések ellen, és menedéket nyújtott az üldözőknek. 1944 áprilisában Győr bombázása után sok szenvedőt befogadott, elhelyezett, anyagilag segített. A püspökvár pincéi megteltek menekültekkel.
1945. március 30-án, nagypénteken részeg szovjet katonák el akarták vinni a pincében tartózkodó asszonyokat és lányokat. Apor Vilmos ellenállt. Egy katona ekkor háromszor rálőtt. Kórházba szállításakor hálát adott Istennek, hogy „ilyen nagy- pénteket adott” neki. Szenvedései alatt papjaiért, híveiért és hazánkért imádkozott, és megbocsátott támadóinak. Április 2-án, húsvéthétfőn hajnalban halt meg. Szent II. János Pál pápa 1997-ben avatta boldoggá a római Szent Péter téren.
 
„Valójában úgy érzem, hogy a lelkipásztor-apostolnak szól az utolsó boldogság, a »boldogok, akiket üldöznek és akik szenvednek az igazságért«. Ez a pap boldogsága, az önfeláldozás, az életáldozat és vértanúság. /.../
„Ha Isten fia szegény lett, akkor nem megalázó, nem gyalázat nekünk a szegénység, hanem érdem és dicsőség. Ha Isten fia szenvedett, és vállalta a keresztet, a kereszthalált, akkor a szenvedés és az üldözés, amit a világ mér ránk, nem más, mint Krisztus követése. … Bármit teszel, Isten dicsőségére van. Imádkozz, és ajánld fel magadat Istenek. Félelem nélkül kell élni, teljesen Istenre hagyatkozva. … Ha kell, bátor szenvedéssel mondjuk újra és újra: Te értem, és én érted, életet, vagyont, dicsőséget, ha kell, mindent, mindent feláldozok érted, szeretett Jézusom.”
(Apor Vilmos kéziratos feljegyzéseiből. Magyar Kurír, 2018. III. 30.)