Az Ars Sacra Alapítvány vándorkiállításán életnagyságban elevenednek meg nemzetünk példaképei, magyar szentek, boldogok és tiszteletreméltó személyek. A kicsiket és nagyokat egyaránt megszólító kiállítás grafikáját Kállai Nagy Kriszta készítette, az életrajzi összefoglaló Bethlenfalvy Gábor munkája. Kiállításunkon az Árpád-házi szentektől újkori történelmünkig mutatunk fel életpéldákat, amellyel nem csak hiteles embereket, de a magyar nemzet történetét is megismerhetik.
 
A kiállítás kültéri és beltéri változatban is kölcsönözhető!
 
Kültéri kiállítás:
20 db, 160 x 80 cm-es forgatható aluminium szerkezetes panelhez, 28 féle kétoldalas grafikázott 5 mm KÖMA táblából választhat, szerkezetenként 4 db betonkockával (egy kocka súlya kb. 15 kg).
 
Beltéri kiállítás:
28 db kétoldalas grafikázott, 200x85 cm rollup kivitelben. Mérete összecsukva 90 cm hosszú 15 cm átmérőjű henger, darabonként tokban szállítható. Mindkét kiállításunk kölcsönözhető egyben, illetve egyedi megbeszélés szerint.
 
Vegye fel velünk a kapcsolatot! Tel: +36 30 145 1284, email: ars.sacra.09@gmail.com
 
Mindkét kiállítás anyagában az alábbi Szentek, Boldogok és Tiszteletreméltó személyek szerepelnek:
1. Apor Vilmos, 2. Batthyány-Strattmann László, 3. Boldog Gizella, 4. Boldog IV. Károly, 5. Boldog Özséb, 6. Brenner János, 7. Eszterházy János, 8. Kassai Vértanúk, 9. Kaszap István, 10. Márton Áron, 11. Meszlényi Zoltán, 12. Mindszenty József, 13. Romzsa Tódor, 14. Salkaházi Sára, 15. Sándor István, 16. Scheffler János, 17. Szent Albert, 18. Szent Erzsébet, 19. Szent Ferenc, 20. Szent Gellért, 21. Szent Hedvig, 22. Szent Imre, 23. Szent István, 24. Szent II. János Pál, 25. Szent Kinga, 26. Szent László, 27. Szent Margit, 28. Szent Piroska.

„Ne féljetek vágyakozni arra, hogy szentté váljatok!”
Szent II. János Pál pápa
 
FOR ENGLISH VERSION, CLICK HERE!

1870. október 28-án született Dunakilitin, 1931. január 22-án halt meg, Bécsben.
 
Ünnepe: január 22
 
Boldog dr. Batthyány Strattmann László 1870. okt. 28-án született Dunakilitin. Iskolai tanulmányait Kalksburgban, majd 1885-től Kalocsán a jezsuiták iskolájában végzi. 1896-ban iratkozik be Bécsben az orvosegyetemre. 1898. nov. 10-én feleségül veszi Coreth Mária Terézia grófnőt. 14 gyermekük született. 1900. jún. 9.-én avatták doktorrá. Első kórházát Köpcsényben alapította.
A trianoni határmegvonás után Körmendre költözött családjával, ahol a kastély egy szárnyában hozta létre második kórházát szembetegek részére. Egész életében a szegények orvosaként ingyen gyógyította, segítette a rászorultakat. Betegeinek nem csupán a testi, hanem a lelki egészségével is törődött. Igyekezett bennük felkelteni a gondviselő Istenbe vetett bizalmat. Betegei már életében szentnek tartották.
1922-ben kinevezték a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Állandó Bizottságának tagjává. 14 hónapi súlyos betegség után Isten akaratában megnyugodva, az aznapi zsolozsmáját elimádkozva, szeretteivel körülvéve halt meg. 2003-ban Szent II. János Pál pápa avatta boldoggá.
 
Boldog Dr. Batthyány-Strattmann László egész életében nagy Eucharisztia-tisztelő volt, és hitt az Eucharisztia gyógyító erejében. Családjával minden reggel szentmisével kezdte a napot és mélységes hittel vette magához az Oltáriszentséget.
„A szentáldozás a legszebb az egész napban. Istenem! Bocsásd meg mindannyiunk gyenge előkészületét és hálaadását!” Közvetlenül halála után plébánosa így nyilatkozott az eucharisztikus Jézus iránti szeretetéről:
„Senkivel az életben nem találkoztam, aki az Oltáriszentséget annyi áhítattal tudta volna nézni, és éppen ezért az Oltáriszentségben az eucharisztikus Jézustól annyit tudott volna kérni és kapni, mint Batthyány. Aki látta őt áldozni és ismerte nagy tudását, napsugaras, eleven kedélyét és emellett ezt a csodálatos áhítatot, az megérezte, hogy számára az Eucharisztia nem volt csupán áhítatgyakorlat, hanem Jézusnak valóságos jelenléte. Ő valóban Jézushoz megy. Őt látja, hallja és boldogan imádja."
(Részlet Dr. Faigl Ilona Mária Batthyány-Strattmann Lászlóról írt életrajzából.)