Az est az eredetileg meghirdetett Gerbeaud Café helyett a Háló Közösségi és Kulturális Központban (1052 Budapest, Semmelweis utca 4.) lesz megtartva!
 
Az emlékesten a meghívott vendégek beszélnek Jókai Anna írónőhöz fűződő kapcsolatukról, emlékeikről.
Az est résztvevői:
Mezey Katalin költő
Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes
Lukács Sándor színművész

Családias légkörben emlékeztünk az idén elhunyt Jókai Anna íróról. Mezey Katalin költő, Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes és Lukács Sándor színművész osztották meg velünk személyes emlékeiket Jókai Annáról. Lukács Sándor részleteket olvasott fel az író Ne féljetek! című regényéből, valamint Átvilágítás című utolsó regényéből, amelynek sikerét sajnos már nem élhette meg. Mindhárom vendég felolvasta Jókai Annához írt versét.
 
Részlet az Átvilágítás c. regényből:
Szerettem magyarnak lenni. Most ez volt a szolgálati helyem. Nem szenvelgés és nem is nagyképűség, ha azt mondom: az életművemet befejeztem. Ha megkérdezik (már csak udvariasságból is), „min tetszik dolgozni?”, azt felelem: „kérem szépen, a halálomon. A halálomon dolgozom”.
Bárhogyan és bármikor történik, próbáljam úgy fogadni, ahogy az a halál „ollós angyalát” megilleti. Ha nyiszál, hát megérdemlem. Ha lemetsz, megköszönöm.
…Nem. A piedesztálról – ahova feltuszkoltak –, nem szálltam le. Csak a hősi pózon változtattam. Leültem a talapzatra.
Az arcomat a tenyerembe hajtom. Nem sírok; gondolkodom.