Az Ars Sacra Alapítvány vándorkiállításán életnagyságban elevenednek meg nemzetünk példaképei, magyar szentek, boldogok és tiszteletreméltó személyek. A kicsiket és nagyokat egyaránt megszólító kiállítás grafikáját Kállai Nagy Kriszta készítette, az életrajzi összefoglaló Bethlenfalvy Gábor munkája. Kiállításunkon az Árpád-házi szentektől újkori történelmünkig mutatunk fel életpéldákat, amellyel nem csak hiteles embereket, de a magyar nemzet történetét is megismerhetik.
 
A kiállítás kültéri és beltéri változatban is kölcsönözhető!
 
Kültéri kiállítás:
20 db, 160 x 80 cm-es forgatható aluminium szerkezetes panelhez, 28 féle kétoldalas grafikázott 5 mm KÖMA táblából választhat, szerkezetenként 4 db betonkockával (egy kocka súlya kb. 15 kg).
 
Beltéri kiállítás:
28 db kétoldalas grafikázott, 200x85 cm rollup kivitelben. Mérete összecsukva 90 cm hosszú 15 cm átmérőjű henger, darabonként tokban szállítható. Mindkét kiállításunk kölcsönözhető egyben, illetve egyedi megbeszélés szerint.
 
Vegye fel velünk a kapcsolatot! Tel: +36 30 145 1284, email: ars.sacra.09@gmail.com
 
Mindkét kiállítás anyagában az alábbi Szentek, Boldogok és Tiszteletreméltó személyek szerepelnek:
1. Apor Vilmos, 2. Batthyány-Strattmann László, 3. Boldog Gizella, 4. Boldog IV. Károly, 5. Boldog Özséb, 6. Brenner János, 7. Eszterházy János, 8. Kassai Vértanúk, 9. Kaszap István, 10. Márton Áron, 11. Meszlényi Zoltán, 12. Mindszenty József, 13. Romzsa Tódor, 14. Salkaházi Sára, 15. Sándor István, 16. Scheffler János, 17. Szent Albert, 18. Szent Erzsébet, 19. Szent Ferenc, 20. Szent Gellért, 21. Szent Hedvig, 22. Szent Imre, 23. Szent István, 24. Szent II. János Pál, 25. Szent Kinga, 26. Szent László, 27. Szent Margit, 28. Szent Piroska.

„Ne féljetek vágyakozni arra, hogy szentté váljatok!”
Szent II. János Pál pápa
 
FOR ENGLISH VERSION, CLICK HERE!

1234. március 5-én született Esztergomban, 1292. július 24-én halt meg Ószandecen.
 
Ünnepe: július 24.
 
IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária nikaiai görög herceg- nő lánya. Ötévesen került Lengyelországba, amikor eljegyezték
V. Szemérmes Boleszló krakkói fejedelemmel, akivel József- házasságban élt imádságos életet. A tatárok pusztítása után apjától kapott teljes hozományát az ország újjáépítésére áldozta. Férje 1279-ben bekövetkezett halála után Kinga szerzetesi ruhát öltött. Az általa alapított ószandeci klarissza kolostorba költözött, ahol továbbra is a szegények és rászorultak jótevőjeként élte ön- megtagadó, Istennek átadott életét.
1690-ben boldoggá avatták, szentté avatására 1999-ben került sor Ószandecben.
 
,Ne félj, Mária, könyörgésed meghallgatásra talált az Úr előtt. Íme, olyan gyermeket szülsz, aki néked és a népnek mondhatatlanul sok örömet fog szerezni. Mert az Úr ezen gyermek életével, példájával és érdemével szándékozik megvilágosítani és megsegíteni egy veletek szomszédos nemzetet.''
(Kinga édesanyja látomásban hallotta e szavakat, kevéssel a szülés előtt.)
 
"Az ünnepélyes esküvői szertartás után Korczynben jámbor anyósa engedélyével Kinga az egész éjjelt a Szent Miklós-templomban legnagyobb áhítatban töltötte, ahol lelkét Istennek feltárva imádkozott. /.../ Majd vidáman az anyósával együtt ment misére a templomba, ahova belépve hálát adott Istennek, és áhítat öntötte el. Hitelt érdemlő emberek szavaiból jutott a tudomásomra, hogy éjjel bármilyen templomot is lopva meglátogatott, angyali segítséggel még a legjobban bezárt templomajtók is feltárultak előtte."
(Szent Kinga krakkói hercegné élete és csodái. Ford. Veszprémy László és Boross Klára. Legendák és csodák (13–16. század). Szentek a magyar középkorból II. Bp. 2001. 130.),