ORFI Közösségi Központ
1024 Budapest, Frankel Leó utca 25-29.

„Olyat szerettem volna, amilyet más nem csinál, és amelyik csak az én világomban lehetséges.”

A kiállítást megnyitja: Szekeres Erzsébet Magyar Örökség-díjas textilművész Különleges keresztút ez. Az a legfőbb különlegessége, hogy a szögnek kiemelt jelentősége van benne. A legenda szerint ugyanis egy cigány kovács készítette el Jézus keresztfájának szögeit. „Persze, ez a keresztény világban nem igaz, de mert cigány asszony vagyok, úgy éreztem, meg kell festenem.” Van egy cigány mondás is, így hangzik: „Nem loptunk mi csak egy szöget Krisztus vérző tenyeréből!” Bada Márta passiójában viszont a siratóasszonyok egyike visszavitte a szöget. Ezt úgy is lehet értelmezni, hogy a cigányok ugyan ellopták a szöget, hogy megmentsék Jézust, mégis megfeszítették Őt. Bada Márta vallja: „Hit nélkül nem tudnék élni, mindig megyek a templomba, imádkozom reggel, este, szívből érzem, hogy velem van az Isten.” Bada Márta „1951. március 19-én születtem a Nógrád megyei Erdőtarcsán. Héttagú családból származom. Szüleim vályogvetéssel és rongykereskedéssel foglalkoztak. Az általános iskolát csak ketten jártuk ki, én és a húgom. A cigányközösség, a táj, a természet vett körül. Édesanyám elalvás előtt sokat mesélt. Talán azért vágyom vissza a gyermekkorba, mert az a környezet, amelyben most élünk, nem tetszik nekem. Ha végignézek az erdőn, nem a régi. Sem a növények, sem a vizek. Összetört a természet, miként az emberek is. Iskolás koromtól festegetek. Remsey Iván és Mizser Pál festőművészek és László Lilla rajztanárnő segítő keze nyomán alakult ki festészetem. 1973-tól rendszeresen festek, munkáimon Gödöllő város és annak környéke, valamint a környezetében élő cigány emberek élete, és megálmodott mesevilága elevenedik meg. Festményeimmel örömet szeretnék szerezni az embereknek, átadni azt a boldogságérzést, amit a festést szerez nekem.” Bada Márta tehetsége, hite példaként állhat előttünk. Eddigi életén végigtekintve, ugyanazt mondhatjuk, mint az első boldoggá avatott cigányról, Boldog Ceferinóról mondott Carlo M. Martini bíboros, Milánó érseke : „Ennek a romának élettörténete segítheti a keresztény közösségeket, hogy a cigányok mentalitását és erkölcsi szokásait jobban megértsék. Segíthet mindnyájunkat abban, hogy kiálljunk mellettük, és szolidaritást vállalva együtt dolgozzunk velük.” Bada Márta kemény munkával kereste kenyerét, hogy nevelhesse gyermekeit és festhessen. A munka sem esett nehezére, mert nem cél volt életében, hanem eszköz, hogy megvalósíthassa és mások számára is elérhetővé tegye álmait. Így vall erről maga: „Olyan váratlanul jönnek a fejembe a képek, néha ott kell hagynom a főzést vagy a mosást, és azonnal nekifogni a festésnek! Biztos, hogy ilyenkor a jó Isten vezérli a kezem: nem ismerem, sosem láttam, amit le akarok festeni, mégis kép lesz belőle a végén. Szeretem a színeket, ami belül van a lelkemben és a gyerekkorom környezetét, ahogy láttam, azt szeretném megmutatni a közönségnek. Hogy érezzék azt a fájdalmat, a szomorúságunkat, amiben éltünk és ugyanazt lássák, amit én. Ha ez sikerül, az nagyon nagy öröm számomra. Engem az érdekel, hogy örömet tudjak szerezni másoknak és magamnak.” Támogató: Budapest Főváros II. Kerület Önkormányzata