Szent Imre Piarista és Helyőrségi Templom
8200 Veszprém, Vár utca 12-14.
telefon: (88) 426 095
kapcsolat: www.gizellagyujtemeny.hu

A veszprémi Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény Hunyadi Mátyás királlyá választásának 560., születésének 575. évfordulójához kapcsolódóan rendezett kiállítást, Hunyadi Mátyás, a keresztény európai kultúra védelmezője – Mátyás király egyházpolitikája és a 15. század egyházművészete címmel.

A nándorfehérvári győzelem után III. Callixtus és II. Pius pápa, valamint több európai tudós, művész és politikus Magyarországot a kereszténység pajzsának és a nyugati civilizáció védőjének tekintette. Hunyadi Mátyás már uralkodása kezdetétől minden figyelmét a török veszély elhárítására fordította. A középkori Magyar Királyság utolsó fénykorát Mátyás király uralkodása idején élte. Az uralkodó a 15. századi Európa erőskezű, humanista műveltségű, könyvgyűjtő, mecénás uralkodója volt, aki egyúttal az ország gazdasági fellendítésén munkálkodott, évszázadokra stabilizálta a pénz értékét a Magyar Királyságban, 1486. évi törvénykönyve pedig a törvényalkotás első hazai kísérletének tekinthető. A kiállításon látható az ELTE Egyetemi Könyvtárának egy corvinája, mely római császárokról szóló dicsőítő versek gyűjteménye, a Veszprémi Érseki Könyvtár gyűjteményéből Lucanus Pharsalia című műve, a Nürnbergben 1497-ben megjelent Biblia és a Legenda Aurea szintén Nürnbergben megjelent kiadása, a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár gyűjteményéből Vetési Albert adománylevele és Mátyás király követi megbízólevele. Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményéből az 1484-ben nyomtatott esztergomi misszálét tekinthetjük meg. A Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjteményből a 15. századi Vetési kazula, 15. és 16. századi kelyhek és monstrancia, valamint az 1400-as évek elején készült Fájdalmas Krisztus-szobor és az észak-itáliai, valamint a magyar reneszánsz művészet jelentős alkotásai szerepelnek a kiállításon. A bakonyszentiváni Keresztelő Szent János-templom altöttingi Madonna-szobrát és az 1490-es években faragott zalaszentgróti Madonna-szobrot is megtekinthetik a látogatók. A Budapesti Történeti Múzeum gyűjteményéből vörösmárvány töredékek Remete Szent Pál budaszentlőrinci síremlékéről az egykori pálos kolostorból, valamint egy kályhacsempe Hunyadi Mátyás alakjával, a Magyar Ferences Könyvtár gyűjteményéből Temesvári Pelbárt prédikációgyűjteménye, a Piarista Központi Könyvtárból Mátyás királyról szóló iskoladrámák láthatók. A kiállítás képanyagát a Bibliotheca Corvina köteteiből, díszített oldalairól készített másolatok gazdagítják: a budapesti Országos Széchényi Könyvtár, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára, a Vatikáni Apostoli Könyvtár, a firenzei Medici Könyvtár, a modenai Este Könyvtár, a nápolyi Nemzeti Könyvtár, a Francia Nemzeti Könyvtár, az Osztrák Nemzeti Könyvtár és az Egyesült Királyság Nemzeti Könyvtárának felvételei. A kiállításon különös hangsúlyt kap Mátyás király és a Magyar Pálos Rend, valamint a király és az obszerváns ferences szerzetesek kapcsolata. A tárlatot Kövesdi Róka Lajos és Mudrák Attila fotóművészek magyar pálos kolostorromokról (Budaszentlőrinc, Pilisszentlélek, Salföld, Nagyvázsony, stb.) készített felvételei gazdagítják. Andrea Mantegna (1431 körül–1506) után egy lombard festő Mátyás király arcképe című alkotása. 16. század első negyede. Papír, olaj. Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria. Fotó: Mester Tibor