Budapest-Budai Református Egyházközség Nagyterem
1011 Budapest, Szilágyi Dezső tér 3.
telefon: (30) 337 0659

Kocsis István monodrámáját rendezte és előadja: Meister Éva színművésznő. A monodráma az újrakezdő, korában nagy műveltséggel rendelkező első önéletíró-nőnkről, gróf Bethlen Katáról szól, aki példát mutat századokon át, hogyan kell egyenes gerinccel megállni, még ha "farkasok" között is.

A drámaíró e viszontagságos élet által az erdélyi magyarság hatalommal szembeni küzdelmének állít emléket. "Abban a dél-erdélyi szórvány székely községben születtem, ahol Bethlen Kata is élt, ahol áll a család kastélya, melyben iskola van. Olthévíz a mostani neve, de Bethlen Kata idejében csak Hévíz volt. Oda, abba az iskolába jártam én is kisiskolásként, majd abba a templomba, amit ő építtetett és ahol Bod Péter volt az első lelkész. Foghattam kezembe az általa készített ezüst- és aranyszálas terítőket, brokátokat, melyeket Erdély területén lévő református egyházközségek részére szőtt, varrt a falusi asszonyokkal együtt. Fogarasi születésű édesapámnak köszönhetően, aki felhívta a figyelmemet még gyerekkoromban, láthattam sírját a fogarasi templomkertben. A hely szelleme, ahol ez a gerinces, küzdő, konok asszony megfordult, engem is elvarázsolhatott, és úgy érzem: megszólíttattam." Mandics György: "Szerencsésnek mondhatom magam, mert láttam annak idején az Árva Bethlen Kata első előadását Balogh Évával a címszerepben, s ez egy életen át megmaradt bennem. Kocsis műve, ekkor derült ki, hogy talán egyetlen világirodalmi szintű drámai mű, aminél többet ember aligha mondhat el ember és Isten kapcsolatáról, az Istennel szembeni lázadásról, amit meg lehet élni a hit keretein belül. Most, szerencsés véletlen révén megismerhettem Meister Éva előadását is, amely igazi remeklés, a tökéletes azonosulás mintaképe. A színésznő el tudja hitetni, hogy kislány, hogy férjét szerető, majd férjével háborúzó, majd azt gyűlölő asszony, de legfőként hívő, aki hitét a legfelső fokon éli meg. Hangja, játéka, minden regiszterben bámulatos, felkavaró katartikus élményt nyújt, mely túlhaladja a legendás ősbemutatót is, főként abban, hogy alkata, s megjelenése oly hitelesen idézi az ősi erdélyi nagyasszonyok modelljét. Nagy kár, hogy nem a Nemzeti Színházban megy ez a műsor folyamatosan, s nincs tudtommal egy TV film, mely megőrizné ezt a jövendőnek. Mert szegény lesz az a kor, amelyik nem fogja ezt látni, hallani." (Magyar Idők: http://magyaridok.hu/kultura/ahitat-es- karhozat-kozott- 1720876/)