Budavári Evangélikus Templom
1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 28.
telefon: (1) 356 9736
kapcsolat: Lázár Balázs

Az összeállítás a magyar protestáns költők költeményeiből válogat időrendi sorrendben a XVI. századól a XX. századig. Mindehhez a négyfős régizene-együttes különleges atmoszférát teremt a témához és a versek hangulatához illő magyar zeneművekkel.

Elhangzó művek: 1. Szenci Molnár Albert: XXXIII. zsoltár Szenczi Molnár Albert (Szenc, 1574. augusztus 30. – Kolozsvár 1634. január 17.) Magyar református lelkész, nyelvtudós, filozófus, zsoltárköltő, egyházi író, műfordító. Zene: Martin Agricola: Ein feste Burg ist unser Gott korál Johann Hermann Schein: Ein feste Burg…. korálvariáció A választás nem véletlen: Agricola személyes jó barátja volt Luthernek. 2. Balassi Bálint: Adj már csendességet Balassi Bálint (Zólyom, 1554. október 20. – Esztergom, 1594. május 30.) Magyar, nemesi származású reneszánsz költő, író, műfordító. A szakirodalom Ady előtt a református, később rekatolizált Balassit tartja a magyar irodalom legnagyobb vallásos költőjének. Zene: Balassi Bálint: Áldj meg minket Úristen Balassi „ad notam” jelzéssel látta el szinte minden versét, azaz korabeli népszerű világi és egyházi dallamokra írt, így miután a zenetudósok felkutatták ezeket a dallamokat, a versek énekelhetővé váltak 3. Berzsenyi Dániel: Fohászkodás Berzsenyi Dániel (Egyházashetye, 1776. május 7. – Nikla, 1836. február 24.) Magyar evangélikus költő, magyar hazafias költészet és romantikus líra egyik nagy alakja a reformkorszakban. Fohászkodás című verse a hívő költő hangján szól, de a benne lévő roppant imádat nem az egyházi istennek szól, hanem egy minden dogmától független teljhatalmú lénynek. 4. Dukai Takách Judit: Tavaszi gondolat Dukai Takách Judit (Duka, 1795. augusztus 9. – Sopron, 1836. április 15.) Magyar evangélikus költőnő, költői nevén Malvina, Berzsenyi Dániel versének címéből vált ismertté neve. Kortársai a „magyar Szapphó”-ként ünnepelték. Zene: Rokokó Magyar Táncok egy bécsi gyűjteményből a 18. század végéről. A szerző ismeretlen. Ez a táncmuzsika egyértelműen a verbunkos közvetlen előzménye, a 19. századi nemzeti romantika zenéjének alappillére. 5. Arany János: Honnan és hová Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, október 22.) Magyar református költő, műfordító, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyben legjelentősebb alakja. Költészetében érezhető a református identitás, a Sola Scriptura elvéből erdő biblicizmus jellemzi költészetét, alapja a kálvini tanokban gyökerező predestinációs hit. Arany benne gyökerezik a szakrális hagyományban, ezt tiszteli és megéli korának viszonyai között. Zene: Eredeti Magyar Nemzeti Táncok Ugyancsak egy bécsi kiadásból: Origelle Ungarische Nationaltӓnze címmel, szerzője ennek is ismeretlen, de érdekes hasonlóságot fedezhetünk fel Haydn G-dúr zongoratriójának Rondo all’ongarese tételével. A gyűjtemény a 19. század elejére tehető. 6. Csanádi Imre: Egy hajdani templomra Csanádi Imre (Zámoly, 1920. január 10. – Budapest, 1991. február 23.) Magyar református költő, író, műfordító, balladagyűjtő, publicista, szerkesztő. A régi magyar költészet szerepét elevenítette fel, "históriás attitűd" jellemzi, elsősorban a reformáció idején talál modellértékű példákat. Istenes verseiben a klasszikus hagyományokon belül is a prédikátorlíra forrásaihoz nyúlt, ahhoz a zsoltározó-hitvitázó költészethez, mely a szülőfalu népkultúrájának is egyik rejtett építőeleme. Zene: Református népének Tinódi Lantos Sebestyén dallama és szövege alapján: Siess, keresztyén… (Külön lapon található) 7. Szabó Lőrinc: Az árny keze Szabó Lőrinc (Miskolc, 1900. március 31. – Budapest, 1957. október 3.) Kossuth-díjas költő, műfordító, publicista, ősei kálvinista lelkészek és tanítók voltak. A protestantizmust és a magyarságot a harmincéves háború idején védelmező Bethlen Gábor erdélyi fejedelemtől a család nemességet is kapott, „gáborjáni” előnévvel. 8. Ady Endre: Istenhez hanyatló árnyék Ady Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, 1919. január 27.) Magyar református költő, író, publicista, a huszadik századi magyar költészet egyik legjelentősebb alakja. A vallásos, protestáns szellemben nevelkedett Ady istenes lírája egyrészt a magyar líra hasonló tematikájú tradícióinak (pl. Balassi) folytatása, másrészt saját vallással, hittel szembeni kételyeinek, hite stációinak lenyomata: a dacos tagadástól (Krisztus-kereszt az erdőn), a kételyekkel terhes istenkeresésen (A Sion-hegy alatt, Hiszek hitetlenül Istenben) át a megtalált, megélt hitig (Istenhez hanyatló árnyék). 9. Karinthy Frigyes: Előszó Karinthy Frigyes (Budapest, 1887. június 25. – Siófok, 1938. augusztus 29.) Magyar zsidó származású evangélikus író, költő, műfordító. Lírájában kevés az egyéni élmény, inkább az általános emberi problémák kaptak hangot, az emberiség élménye, nem az egyéné. A lét titka, a világ titka, amit keres, amit meg kell találni, ami életbevágóan fontos. Zene: Maurizio Cazzati: Ballo delle ombre (Árnyéktánc) Kora barokk itáliai zeneszerző chaconne szerű titokzatos darabja - a chaconne azt jelenti, hogy a darab végig egy adott basszus menet ismétlődésére épül fel -hangulatában érzésünk szerint kiválóan illik Karinthy csodálatos verséhez. 10.Tóth Árpád: Isten oltó-kése Tóth Árpád (Arad, 1886. április 14. – Budapest, 1928. november 7.) Magyar református költő, műfordító. Tóth Árpád utolsó költeményeinek egyike az Isten oltó-kése című elégia, amelyet tekinthetünk miniatűr létösszegző versnek is. Az Isten által a költőre mért gyötrelmek egyszerre okoznak fájdalmat és teremtik meg az alkotáshoz szükséges optimális állapotot, ezek által válhatott a lélek költőjévé. 11. Áprily Lajos: Lassú szárnyon Áprily Lajos, született Jékely Lajos (Brassó, 1887. november 14. – Budapest, 1967. augusztus 6.) Magyar evangélikus költő, műfordító, lapszerkesztő, tanár, a Baár Madas Leánynevelő Intézet igazgatója. Számára a hitvallás az önmagával szemben is szigorú erkölcsösséget, az emberek szeretetét, az embertelenség tagadását jelenti. Zene: Bartók: Régi magyar dallam 20. századi korszakos zeneszerzőnk népdalfeldolgozása 12. Reményik Sándor: Béke Reményik Sándor (Kolozsvár, 1890. augusztus 30. – Kolozsvár, 1941. október 24.) Magyar evangélikus költő, a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja. A protestantizmus egész életét végigkísérte: evangélikus és református iskolákba járt, a kolozsvári evangélikus gyülekezet életében pedig vezető szerepet játszott. Sírja a Házsongárdi temetőben található. Istenes verseiben hit és hitetlenség ütközik, istenkeresés és hitvallás együtt szólal meg. Zene: Bartók: Este a székelyeknél Bartók csodálatos zeneműve hangulatában és tematikájában is érzékenyen reagál az evangélikus erdélyi költő, Reményik Sándor gyönyörű versére. 13. Gyökössy Endre: Ésaiás 28:28 Gyökössy Endre (Rákospalota, 1913. február 17. – Budapest, 1997. november 20.) Magyar református lelkész, pszichológus, egyházi író, költő. Zene: J. S. Bach: Wachet auf, ruft uns die Stimme korálelőjáték és korál Bach az evangélikusok szerint az ötödik evangélista. Méltó lezárása a műsornak, felszabadult, ünnepi hangulatot áraszt.