Az Ars Sacra Alapítvány vándorkiállításán életnagyságban elevenednek meg nemzetünk példaképei, magyar szentek, boldogok és tiszteletreméltó személyek. A kicsiket és nagyokat egyaránt megszólító kiállítás grafikáját Kállai Nagy Kriszta készítette, az életrajzi összefoglaló Bethlenfalvy Gábor munkája. Kiállításunkon az Árpád-házi szentektől újkori történelmünkig mutatunk fel életpéldákat, amellyel nem csak hiteles embereket, de a magyar nemzet történetét is megismerhetik.
 
A kiállítás kültéri és beltéri változatban is kölcsönözhető!
 
Kültéri kiállítás:
21 db, 160 x 80 cm-es forgatható aluminium szerkezetes panelhez, 21 féle kétoldalas grafikázott 5 mm KÖMA táblából választhat, szerkezetenként 4 db betonkockával (egy kocka súlya kb. 15 kg).
 
Beltéri kiállítás:
28 db kétoldalas grafikázott, 200x85 cm rollup kivitelben. Mérete összecsukva 90 cm hosszú 15 cm átmérőjű henger, darabonként tokban szállítható. Mindkét kiállításunk kölcsönözhető egyben, illetve egyedi megbeszélés szerint.
 
Vegye fel velünk a kapcsolatot! Tel: +36 30 145 1284, email: ars.sacra.09@gmail.com
 
Mindkét kiállítás anyagában az alábbi Szentek, Boldogok és Tiszteletreméltó személyek szerepelnek:
1. Apor Vilmos, 2. Batthyány-Strattmann László, 3. Boldog Gizella, 4. Boldog IV. Károly, 5. Boldog Özséb, 6. Brenner János, 7. Eszterházy János, 8. Kassai Vértanúk, 9. Kaszap István, 10. Márton Áron, 11. Meszlényi Zoltán, 12. Mindszenty József, 13. Romzsa Tódor, 14. Salkaházi Sára, 15. Sándor István, 16. Scheffler János, 17. Szent Albert, 18. Szent Erzsébet, 19. Szent Ferenc, 20. Szent Gellért, 21. Szent Hedvig, 22. Szent Imre, 23. Szent István, 24. Szent II. János Pál, 25. Szent Kinga, 26. Szent László, 27. Szent Margit, 28. Szent Piroska.

„Ne féljetek vágyakozni arra, hogy szentté váljatok!”
Szent II. János Pál pápa
 
FOR ENGLISH VERSION, CLICK HERE!

1892. január 2-án született Hatvanban, 1951. március 4-én halt meg Kistarcsán.
 
Ünnepe: március 4.
 

Hatvanban, sokgyermekes családban született. Az esztergomi bencés gimnáziumban érettségizett, majd a római Collegium Germanicum et Hungaricum növendékeként a Gregoriana Egyetemen szerzett doktorátust. Az I. világháború miatt Innsbruck-ban tanult tovább. Itt szentelték pappá 1915-ben. Az esztergomi egyházmegyébe visszatérve a prímási kancellária hivatalában érseki levéltáros és szertartó lett, miközben folytatta egyházjogi tudományos munkásságát.1920-ban érsekségi jegyző, majd hercegprímási és érseki titkár lett. 1934 márciusától a Prímási Főszentszék zsinati bírója. 1937-ben címzetes püspökké szentelték. 1938-ban aktív résztvevője volt a XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszusnak. Püspöki szolgálatát elkötelezetten végezte, a háború utolsó időszakában s az azt követő zavaros években is. Miután Mindszenty József hercegprímást 1948 karácsonyán le- tartóztatták, majd koncepciós perben elítélték, Meszlényi Zoltán került a kormányzói posztra. Esküjét ezekkel a szavakkal zárta:
„Krisztus hű pásztoraként a hitet és az Egyházunk iránti hűséget nem tagadom soha! Isten engem úgy segéljen!" A kiépülő kommunista diktatúra mást akart a helyére. Már 1946-tól megfigyelték, zaklatták, de ő nem ijedt meg a fenyegetésektől, legfontosabb feladatának a főpásztori feladatok folytatását tartotta. Amikor a kommunista erőszakszervezet feloszlatta és módszeresen elhurcolta a szerzeteseket, helynökként mindent megtett azért, hogy megakadályozza a szerzetesek kitelepítését. Megpróbálták elhelyezni a rendek tagjait templomokba, ahol kántorként szolgáltak. 1950. június 29-én letartóztatták, majd Kistarcsára internálták, ahol őrei szadista módon kínozták. Egy rabtársa visszaemlékezése szerint, amikor halkan kifejezte részvétét a püspöknek, Meszlényi ujját az égre emelve csak annyit mondott: „ő többet szenvedett." Sok szenvedés után 1951. március 4-én hunyt el.
XVI. Benedek pápa 2009. július 3-án vértanúként kanonizálta a boldogok sorában.
 

Mi volt az a lelki élmény, amit én ma is, mint minden más szentségimádási napon átéltem? Azt kell mondanom, hogy Isten közelségének átérzése, hogy itt az oltáron, maga az Isten van, akivel elmerülhetek bizalmas – majdnem azt mondanám – baráti beszélgetésben, s kiönthetem előtte lelkemet. El sem tudunk képzelni tökéletesebb istenközelséget, mint amelybe előttünk rögzíti magát az Úr Jézus itt a kenyér színe alatt. Érezzétek meg, hogy az Oltáriszentséget megalapító Krisztus szeretetből rejtőzött el a kenyér színe alá, s ez a szeretet újítja meg nap mint nap a kereszt áldozatát. Az utolsó vacsora krónikása, Szent János evangélista jegyezte fel ezeket a szavakat: „Mivel szerette övéit, akik a világban voltak, mindvégig szerette őket...” Szerette mindvégig, tehát elrejtőzött közöttünk a kenyér színe alatt. Szerette mindvégig, tehát akarta, hogy ezen az oltáron számtalanszor megújuljon az ő áldozata. Nem kell-e hát idejönnünk, amikor csak tehetjük? ... Azt szeretném és azért imádkoztam a mai napon, hogy soha ne feledjétek, hogy itt vár benneteket az oltár, rajta Krisztus. Itt ismétlődik az ő szent áldozata. Jöjjetek tehetségetek szerint, keressétek az oltárt és rajta a magát újraáldozó Krisztust.
Alázatos szolgálat (Dr. Meszlényi Zoltán Lajos szentbeszédei), Don Bosco Kiadó, Budapest, 2007.
„S a mai idők nem alkalmasak-e arra, hogy a szokott- nál súlyosabb megpróbáltatásra várjunk, és számításba vegyük saját életünk áldozatát is? De a számításból ne hagyjuk ki a hit vigasztalását, azt, hogy minél nagyobbak voltak földi életünknek megpróbáltatásai, minél több fájdalom és gyötrelem kínozta testünket
a földön, annál nagyobb dicsőség várja a feltámadt testet az örök boldogságban.”
(Részlet az 1944-ben Balassagyarmaton elmondott beszédéből.)